Térdízületi betegségek, kezelésük
és legbonyolultabb ízülete.
Tegyen Ön is az egészségéért, szabaduljon meg a kínzó csípőfájdalomtól!
DaVinci Magánklinika
7635, Pécs, Málics Ottó utca 1.
WÁBERER MEDICAL CENTER
1123 Budapest, Alkotás utca 55-61.
Pécsi Tudományegyetem Traumatológiai és Kézsebészeti Klinika
Janus Pannonius Klinikai Tömb
7624, Pécs, Ifjúság út 13.
Maximális sterilitás
Bár minden beavatkozás során a fertőzésveszély kockázata fennáll, a legmodernebb ortopédiai sterilitási elveket és kivizsgálási protokollt alkalmazva a fertőzésveszély minimálisra csökkenthető.
Profi team
Csapatomban kizárólag figyelmes, a gondoskodásra hangsúlyt helyező emberek szolgálják az Ön gyógyulását! Fókuszált, precíz és gyors munkavégzést nyújtunk együtt, Önnek!
Járás közben gyakorlatilag a testsúly, lépcsőn járás közben pedig a testsúly többszöröse nehezedik rá. A leghosszabb csöves csontok (combcsont, sípcsont) találkozásánál található, így kifejezetten nagy erőkarok működnek használata során. Bonyolult izomrendszer segítségével végez nagy-terjedelmű mozgást, melyhez összetett szalagrendszer párosul a megfelelően harmonikus járáskép biztosításához.
A térdízületi betegségek közül legtöbbször a porcgyűrű (meniscus) és a szalagok rendellenességeivel, valamint a veleszületett vagy szerzett tengelydeformitásokkal és ízületbe hatoló törésekkel találkozunk. Ezen betegségekben közös, hogy nem megfelelően vagy nem megfelelő időben kezelve térdízületi kopáshoz vezethetnek, ami jelentős állandó térdfájdalommal jár.
A porcleválás, meniscus-sérülés, porcgyűrűsérülés, porcszakadás ugyanazt a betegséget jelentik. A térdízületben külső és belső (lateralis és medialis) porcgyűrűt különböztetünk meg, a belső jobban rögzített, nagy erőhatásoknak van kitéve, így 15-20-szor gyakrabban sérül meg, mint a külső. A porcsérülés okai között szerepelhet az alsó végtag letapadása, sportolás közben rossz mozdulat, guggolásból való hirtelen felállás vagy a térdízület instabilitása és kopása is. Tünetei között a szúró jellegű ízületi résben jelentkező fájdalom, ízületi mozgáskorlátozottság, ízületi zár, kattogás szerepelhetnek. A fizikális vizsgálat már jósolja a diagnózist, ez kiegészíthető röntgen, ultrahang és MRI vizsgálatokkal. A porcszakadást kezelni kell, mivel funkciókiesés mellett a terhelő porc korai kopásához vezethet, műtéti megoldásként térdízületi csőtükrözés (arthroscopia) jön szóba.
A térdízülethez négy jelentős szalag tartozik. A térdízületen (tokon) kívüli szalagok a belső és külső oldalszalagok, a térdízületen (tokon) belüli szalagok pedig az elülső és hátsó keresztszalagok. Ezen négy szalag megfelelő működése szükséges ahhoz, hogy a térd megfelelően stabilan legyen terhelhető járás, futás és sport közben. Ha ezen szalagok közül legalább egy nem megfelelő, az a térdízület instabilitásához vezet, mely miatt a térd könnyebben megsérül, funkciója nem megfelelő, porcterhelése megváltozik, mely korai porckopáshoz vezet.
Leggyakrabban a belső oldalszalag és az elülső keresztszalag sérül meg. A belső oldalszalag sérülése a térdízület belső oldalán jelentkező fájdalom, az ízület instabilitása és a belső ízületi rés felnyílása formájában jelentkezik, diagnózishoz a fizikális vizsgálatból és radiológiai vizsgálatokból juthatunk. Kezelése akut esetben konzervatív, régi vagy nem megfelelően kezelt esetben pedig műtéti
(szalagvarrat, szalagrekonstrukció).
Az elülső keresztszalag (LCA, ACL) sérülése térdízületi instabilitással és a térdízület bevérzésével, bedagadásával jár, melyhez ízületi mozgáskorlátozottság is társulhat. A fizikális vizsgálatot az MRI vizsgálat megerősíti, az elülső keresztszakadást időlegesen lehet térdrögzítővel és térdízületi izomerősítő tornával kezelni, definitív megoldásként pedig a keresztszalag-pótlása (keresztszalag-plastica) jön szóba.
A térdízületi tengelydeformitások “O” és “X” alakú alsóvégtagi deformitásokhoz vezethetnek. A térdízület O alakú tengelydeformitásánál a beteg összezárt bokák mellett sem tudja a térdeit összezárni, ebben az esetben varus tengelyállása van a betegnek, mely a térdízületi belső felének túlterhelésével és a térd belső oldalán lévő terhelő porc kopásának veszélyével jár.
A térdízület X alakú tengelydeformitásánál a beteg összezárt térdei mellett sem tudja a bokáit összezárni, ezt valgus tengelyállásnak nevezik, mely a térdízület külső felének túlterhelésével és a térdízület külső oldalán lévő terhelő porc kopásának veszélyével jár. A tengelydeformitások korrekciós műtétekkel kezelendőek.
A tengelykorrekciós műtét során a porcfelszín alatt átfűrészelésre kerül a combcsont vagy a sípcsont, majd csonték behelyezésével vagy eltávolításával és lemezes rögzítéssel alakítható ki az új térdízületi tengely. Ezen beavatkozás csak ép porcfelszínek esetén végezhető, amennyiben már túlterheléses térdkopás alakult ki gyakran csak a térdprotézis műtét jelent definitív megoldást.
A térdízületbe hatoló törések a porcfelszín sérülésével járnak, a leggondosabb balesetsebészeti ellátás ellenére is gyakran vezetnek korai térdízületi kopáshoz. Az ízületbe hatoló törések ellátásánál általános elv az ízületi felszín folytonosságának helyreállítása. A térdkalács töréseknél ezt leggyakrabban húzóhurkos rögzítéssel vagy csavarozással, míg a combcsont és sípcsont térdízületbe hatoló töréseinél csavarozással, külső fémrögzítéssel (fixateur externe) vagy szögstabil lemezrendszerek alkalmazásával, esetleges csontpótlással, illetve ezek kombinációjával lehet elvégezni.
A térdízületi kopás a térdízület leggyakoribb betegsége, a teljes kopás évek alatt következik be. Okai között genetikai hajlam, környezeti hatások, túlterhelés, túlsúly, valamint a korábban már említett térdízületi betegségek (porcszakadás, instabilitás, tengelydeformitás, ízületbe hatoló törés) szerepelnek.
Leggyakoribb tünetei a fájdalom (kezdetben reggel bejáratódás közben és este fáradásos jelleggel), a mozgásbeszűkülés és a duzzanattal is járó térdízületi deformitás. A fizikális vizsgálat mellett a kétirányú térdízületi terheléses és a térdkalács röntgenfelvételek segítik a kopás stádiumának meghatározását. A kopás stádiumaitól függően különböző nem-műtéti (konzervatív) és műtéti megoldások vannak a porckopás kezelésére.
A térdízületi kopás a térdízület leggyakoribb betegsége, a teljes kopás évek alatt következik be. Okai között genetikai hajlam, környezeti hatások, túlterhelés, túlsúly, valamint a korábban már említett térdízületi betegségek (porcszakadás, instabilitás, tengelydeformitás, ízületbe hatoló törés) szerepelnek.
Leggyakoribb tünetei a fájdalom (kezdetben reggel bejáratódás közben és este fáradásos jelleggel), a mozgásbeszűkülés és a duzzanattal is járó térdízületi deformitás. A fizikális vizsgálat mellett a kétirányú térdízületi terheléses és a térdkalács röntgenfelvételek segítik a kopás stádiumának meghatározását. A kopás stádiumaitól függően különböző nem-műtéti (konzervatív) és műtéti megoldások vannak a porckopás kezelésére.
Konzervatív kezelések akkor választandó módszerek, amennyiben a terhelő porc vastagsága még megtartott, a kopás nem előrehaladott. Ilyenkor lehet szerepe a porckopás oki tényezőinek kezelésére is. Ezek a terhelés csökkentését, pihentetést, testsúly csökkentését, porcerősítőszerek, gyulladáscsökkentők (NSAID), fizikoterápia és gyógytorna alkalmazását jelentik a gyakorlatban.
A porcerősítő szerek valójában csak javítják a porc anyagcseréjét és vitaminként működnek a megbetegedőben lévő porcsejtek számára. (Ezek nem porcépítő szerek, ilyen szerek nem léteznek!)
A gyulladáscsökkentő szerek csökkentik a duzzanatot és a fájdalmat, ezáltal a porckopás tüneteit csökkentik. A porcerősítő és gyulladáscsökkentő szerek felerősítik egymás hatását, azaz érdemes őket kombinációban alkalmazni.
A fizikoterápiás kezelések a térdízületre közvetlenül hatva érik el gyulladáscsökkentő hatásukat. A gyógytorna az inaktivitás okozta izomgyengeség és a mozgásbeszűkülés ellen választandó a betegek számára. Injekciók alkalmazása esetén olajozó, porcfeltöltő (hyaluronsav) és/vagy szteroid (gyulladáscsökkentő) adható az érintett ízületbe.
A PRP (platelet rich plasma) kezelés vérlemezkében gazdag plazma beadását jelenti az ízületbe, mely természetes úton okoz a térdízületben gyulladáscsökkentést és kezdődő kopás esetén öngyógyulás a különböző citokineken és növekedési faktorokon keresztül. A térdízületi kopás műtéti kezelésére térdízületi artroszkópia (csőtükrözés) és felszínpótló műtét jön szóba.
Az artroszkópia során a térdízületi felszínek megtekinthetőek és az ízületben lévő kopást okozó elváltozások elláthatóak, lehetőség van mozaikplasztikára izolált porcdefektus ellátása esetén, ezentúl a feltöredezett porcfelszínek térdízületi borotva (shaver) segítségével elsimíthatók és a kopási termékeket tartalmazó ízületi folyadék kiöblíthető. Ezzel a módszerrel a térdízületi kopás teljes kialakulása elnyújtható, bizonyos esetekben megelőzhető.
A térdízületi felszínpótló műtétek (térdprotézis műtét) esetén a kopott porcfelszíneket művi porcfelszínekkel helyettesítjük, melynek eredményeképpen terhelhető, mozgó és fájdalmatlan “új” térdízületet kap a beteg.