Gyakran ismételt kérdések

A csípőfájdalom hátterében leggyakrabban a csípőízület kopása, sérülése vagy combfejelhalás áll. Amennyiben tartósnak bizonyul, minél előbb forduljon ortopédus szakorvoshoz. A vizsgálat során a pontos diagnózis megállapításához csípőízületi kétirányú röntgenfelvétel, illetve néhány esetben CT és MRI vizsgálat alapján lehetséges.

A betegség fajtájától és stádiumától függően – szakorvosi vizsgálat alapján nem-műtéti (konzervatív) gyógykezelésre (porcerősítő készítmények szedése, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek szedése, gyógytorna, fizikoterápia, testsúly és terhelés csökkentése, injekciós kezelések), súlyos esetben pedig ortopédiai műtétre vagy csípőprotézisre lehet szükség.

A csípőízület előrehaladott betegségeinek kezelésére a combfej és a csípőízület eltávolítása után a csípőprotézis beültetésével a beteg fájdalom nélkül ismét járóképessé válik, és újra mozgásban aktív életet élhet. Az elmúlt években az orvostechnikai ipar innovációjának köszönhetően a műtéti technikák és az implantátumok anyaga is sokat fejlődött, így a csípőprotézis-műtét egy magas gyógyulási aránnyal járó sikerműtét az ortopédiában és a traumatológiában.

A hagyományos eljárások közül Magyarországon az elülső-oldalsó (anterolateralis) feltárás a legelterjedtebb, amelynek során néhány medencestabilizáló izom részleges leválasztására kerül sor. A hátsó (posterior) feltárás a csípőt kifelé forgató izmok leválasztásával jár, amelyet főleg az angolszász országokban alkalmaznak.

Az anterior vagy elülső feltárás kisebb műtéti megterheléssel (rövidebb bőrmetszés és kisebb szövetsértés), ezért egyre gyakrabban alkalmazzák a hagyományos módszerek helyett.

Rendkívüli előnye, hogy az ízület megközelítése az izomhasak átvágása nélkül, azok eltartásával történik. A műtét pillanatától a teljes csípő körüli izomköpeny a beteg rendelkezésére áll, ami az új ízületet mozgatja, így a rehabilitáció gyorsabb, és kevesebb fájdalommal jár. Továbbá az is, hogy lehetőség van úgynevezett „bikinimetszés” ejtésére is, melynél a műtéti seb a lágyékhajlatba kerül, és jobb kozmetikai eredményekkel gyógyul.

Dr. Bűcs Gábor a Pécsi Tudományegyetem Traumatológiáján elsőként végzett elülső feltárásból, izomátvágás nélküli csípőprotézis beültetést. A bonyolultabb műtéttechnikai eljárás szakértőjeként az esetek döntő többségében ezt a sok szempontból előnyösebb, fejlettebb technikát alkalmazza.

A hagyományos, elülső-oldalsó feltárás a csípőízület átmeneti instabilitásával jár, és hosszú távon “kacsázó” járása maradhat vissza a betegnek. A hátsó feltárás esetén a korai műtét utáni időszakban a hátsó csípőficam lehetőségének kockázata magasabb, de a csípőízület funkciója hosszú távon mindkét hagyományos feltárásnál visszatér. Az elülső feltárásnál az átmeneti combtáji zsibbadás jelenthet kockázatot.

Az altatásban vagy gerincérzéstelenítésben végzett hagyományos csípőprotézis-beültetés után a sebgyógyulási idő 7-10 nap, ezután az új ízületi tok kialakulása 6-12 hétig tart, de a sebet általában 3-4 nap múlva már érheti víz. A körülbelül 1,5-3 hónapig terjedő időszakban a csípőízületi funkciók részben korlátozottak, ami sántítást okozhat, továbbá bizonyos csípőmozgások végzése is kerülendő.

Az izomátvágás nélküli, elülső feltárás azért jár gyorsabb gyógyulási idővel, mert nem okoz átmeneti funkciókiesést, és az új csípőízület – az alkalmazott modern protéziseknek is köszönhetően – a műtét pillanatától jóval stabilabb.

A beteg életkorától és csontminőségétől függően, rögzülési mechanizmusuk alapján cementes vagy ragasztott és cement nélküli csípőprotézist lehet beültetni. Amennyiben lehetséges, ez utóbbi alkalmazása javasolt, mert ennek a kilazulása általánosságban később következik be. A csípőprotézis ideális mérete a műtét alatt dől el, amelyhez a komponensek méretének, kombinációjának és helyzetének előzetes megtervezése kulcsfontossággal bír. Ma már rutinszerűen alkalmazzuk a műtét előtti tervezőprogramokat, melyekkel lehetőség van az ideális formájú és méretű protézisek műtét előtti meghatározására is. Az Orthogrid alkalmazásával pedig a tökéletes pozícionálás is megoldható, mellyel a hosszútávú jó funkció esélye jelentősen növekszik a betegek számára.

A leggyakoribb térdízületi betegségek a porcgyűrű (meniscus) és a szalagok rendellenességei, a veleszületett vagy szerzett tengelydeformitások és az ízületbe hatoló törések. Mindegyikre igaz, hogy ha nincsenek időben vagy megfelelően kezelve, nagy mértékű fájdalommal, mozgásbeszűküléssel és térdízületi deformitással járó térdízületi kopáshoz vezethetnek. Amennyiben a térdfájdalom tartós, javasolt minél hamarabb ortopédus szakembert felkeresni.

A térdkopás stádiumát fizikai és kétirányú térdízületi terheléses vizsgálat, továbbá térdkalács röntgenfelvételek segítségével lehet meghatározni, ennek megfelelően nem-műtéti és műtéti megoldások léteznek.

Amennyiben a kopás nem előrehaladott, a terhelés és a testsúly csökkentése vagy pihentetése mellett porcerősítőszerek, gyulladáscsökkentők (NSAID), fizikoterápia és gyógytorna alkalmazható.

Kezdődő kopás esetén, a PRP (platelet rich plasma) kezelés során vérlemezkében gazdag, gyulladáscsökkentő hatású és öngyógyulást okozó plazmát is beadhatnak az ízületbe. A hyaluronsavak hasonló porckopás-késleltető hatást váltanak ki.

A térdízületi csőtükrözés során a feltöredezett porcfelszínek elsimíthatóak, az ízületi folyadék kiöblíthető, így a térdízületi kopás teljes kialakulása elnyújtható, bizonyos esetekben pedig megelőzhető. Ez a műtét általában 1-2 napos kórházi tartózkodással jár együtt, de lehetőség van egynapos sebészet keretei között is elvégezni, a teljes gyógyulás 7-14 nap után következik be.

Az artroszkópos keresztszalagpótlás során saját inat behúzva stabilizálható a keresztszalag-sérülés után lévő instabil térdízület, így az sérülésre és kopásra kevésbé lesz hajlamos. A műtét után 3 hétig a teljes nyújtás és terhelés nem megengedett, komolyabb fizikai igénybevétellel járó sporttevékenységet 3-6 hónap múlva lehet végezni.

A sérült, tönkrement vagy elkopott térdízületi porc okozta térdfájdalom végleges megoldására a térdprotézis-beültetés a leggyakrabban alkalmazott módszer.

A mozgásszervi sebészetben a csípőprotézis-műtéthez hasonlóan sikerműtétnek számít, amelynek során a kopott porcfelszíneket művi porcfelszínekkel helyettesítve – terhelhető és fájdalommentesen mozgó, “új” térdízületet kap a beteg. A kopott és gyulladt szövetek eltávolításával a beteg térdével megegyező méretű implantátum egészséges csontfelszínre ültethető rá.

Rögzítés típusa alapján cementes (ragasztott) és cement nélküli (befeszüléses) térdprotézisek közül lehet választani. Generalizált vagy több területet érintő kopás esetén a teljes térdízületi protézis (TEP) jelent megoldást, melyek között léteznek nagy hajlítást lehetővé rendszerek is.
Ez a technika jó csontállományú, fiatal, vékony, jó izomzatú betegeknél alkalmazható, amelynek során kevesebb lágyrész érintésével lehet eljutni a térdízülethez.
Ez az eljárás a műtétet követő napokban kisebb fájdalommal jár, a beteg hamarabb nyerheti vissza az ízület nyújtó funkcióját és mozgástartományát, vagyis gyorsabb rehabilitációra lehet számítani. A két eljárás eredményei a műtét után hat héttel már megegyezőek.

A PSI technika a Patient Specific Instrumentation, azaz a betegre tervezett beültető-sablon rövidítése. A térdprotézis műtétre váró betegek MRI vagy CT vizsgálaton esnek át, a felvételek alapján 3D számítógépes programban tervezik meg a műtétet. A tervezés során a progam a teljes végtag tengelyét figyelembe veszi, az orvos a csontok méretét térdben érzékeli, így a lehető legpontosabb helyzetet lehet vele megtervezni.

A sablonokat 3D technikával nyomtatják ki, melyeket a műtétnél a betegre specifikusan alkalmaznak. A műtét így gyorsabb, a velőűr megnyitása elkerülhető, és a beültetett protézistől a lehető leghosszabb és legjobb funkció remélhető.

KAPCSOLAT

Ortopédiai járó és fekvőbeteg ellátás:

DaVinci Magánklinika

7635, Pécs, Málics Ottó utca 1.

Ortopédiai járó és fekvőbeteg ellátás:

Wáberer Medical Center

1123 Budapest, Alkotás utca 55-61.

Traumatológiai járó és fekvőbeteg ellátás:

Pécsi Tudományegyetem Traumatológiai és Kézsebészeti Klinika

Janus Pannonius Klinikai Tömb
7624, Pécs, Ifjúság út 13.

forduljon bizalommal dr. Bűcs Gáborhoz

leggyakoribb okok

Izomátvágás nélkül végzett elülső beültetés

típusok, és azok kialakulásaik

típusok, vizsgálat folyamata, és beültetés